A különböző típusú derékfájdalmak közül a leggyakoribb típus a hátsó irányú „elakadás” – posterior derangment.
Ez a klasszikus McKenzie-típus. Egyszerűen fogalmazva, ez egy olyan elváltozás, amely pozitívan reagál a kihúzásra (hátra hajlításra).
1. Posterior Derangement (hátsó irányú elakadás)
Ez a besorolás a MDT módszerrel sikeresen kezelt betegek többségét képviseli.
Mit jelent ez:
A mechanikai modell a porckorong anyagának posterior (hátrafelé) vagy postero-lateralis (hátrafelé és oldalra) irányú elmozdulását sugallja.
Jellemzői:
Az ilyen típusú derékfájásra az jellemző, hogy gyakran súlyosbítják a panaszokat az olyan tevékenységek, mint a görnyedt testtartás, az ülés és az előrehajlás, ezek mind a porckorong anyagát tovább tolják hátrafelé.
A legfontosabb jel (iránypreferencia): A beteg fájdalma (akár a hátban, a fenékben vagy a lábában) csökken, megszűnik vagy központosul az ismételt hátra irányuló mozgások, például a „feltolás” vagy az „ellazított hason fekvés” gyakorlatok során.
Ezeket a gyakorlatokat megtalálja ebben a bejegyzésben vagy az összes derék McKenzie gyakorlatot tartalmazó tananyagunkban.
Előfordulás:
A tanulmányok és a klinikai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a derékpanaszos betegek nagy többsége (egyes tanulmányok szerint 70–85%) iránypreferenciával rendelkezik a hátrahajlás irányában.
- Donelson R, Grant W, Kamps C, Medcalf R. Pain response to sagittal end-range spinal motion. A prospective, randomized, multicentered trial. Spine (Phila Pa 1976). 1991 Jun;16(6 Suppl):S206-12.
- Long A, Donelson R, Fung T. Does it matter which exercise? A randomized control trial of exercise for low back pain. Spine (Phila Pa 1976). 2004 Dec 01;29(23):2593-602.
